2014. augusztus 12., kedd

Insalata caprese... Variációk egy témára.

Játszottam a színekkel! A világ egyik legegyszerűbb salátája a caprese saláta, aminek neve onnan ered, hogy Kapri szigetéről származik. Ha nem is a legegyszerűbb, mert az ecetes, cukros, sós lével nyakonöntött fejes salátát, tán még egyszerűbb elkészíteni, mindenképpen a legszínesebbek közt van.
Az Olasz trikolort formálja a paradicsom piros, a mozzarella fehér, és a bazsalikom zöld színe. És ezzel minden hozzávalót leírtam. Kevés só, extra szűz olíva olaj, és balzsamecet, még belefér az alkotórészei közé, így teljes a kép.
Ha olívaolajon pirított, fokhagymás pirítós kerül hozzá, azt már panzanella capresenek nevezik. Azt is, ha a salátába kenyérkockák is kerülnek.
Mivel a természet, és nem utolsósorban, Párom dolgos kezei viszonylag bőséges, és változatos paradicsomterméssel ajándékoztak meg idén is, paradicsomimádatom úgy tűnik kielégítést nyer. 
Néhány nap óta salátákon élek. Így, ahogy leírtam. Alig eszek mást, mert nem érzem a szükségét. Többször bizonyítottam már paradicsomfüggőségemet, így most, hogy már nem csak előjáték, hanem konkrét kielégülés is kíséri a paradicsom iránti szerelmemet, egy évre megint fel leszek töltődve. Szeptemberben, pedig aszalni fogok. Máskor, már ilyenkor elkezdtem, de amikor annyira csábító a friss paradicsom, nem lehet ellenállni neki. Legfeljebb veszek a piacon, ha aszalni akarok. 
Az elmúlt egy hétben, rengeteg parit szüreteltem. Néhány kivétellel, mindből, valamilyen saláta, lecsó, Pappa al pomodorro (toszkán paradicsomleves) készült. A tervek közt van még az Andalúz gazpacho különféle változatainak elkészítése, így lehet, hogy az lesz a következő posztom. 
Ennyi előzetes után térjünk a lényegre, mert így is megróttak már, hogy sokat dumálok mellé. Innentől kevés szöveg, sok kép jön!














































Eddig az insalata caprese különféle változatai voltak a porondon. Mint már írtam, egész héten paradicsomon éltem, így van még képem bőven. Volt, mikor pirítóson tálaltam a salátát, így ez már panzanellának minősült.
Panzanella caprese.
Természetes, hogy a panzanella mellé is készült saláta.











Ez még mindig panzanella.
Csak azért, hogy ne keltsem a megrögzött vegetáriánus látszatát, kis tuning került a salátára füstölt, főtt császár formájában.
Ez is újra lett gondolva. A korábban készült saláta, fogyasztás előtt meg lett szórva apró sonkakockákkal. Nem rontotta el!
Mint a fotókból kiderül, termékeny voltam. Ráadásul jól laktam, és egészségesen éltem. Igaz, így próbálok tenni az év többi részében is, de most olcsók a zöldségek, így kiélhetem magam. 
Micsoda zöldségeket beszélek, hiszen a paradicsom gyümölcs!
To be continued...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése