Ratatouille, a Francia lecsó

Néhány héttel ezelőtt elhatároztam, ahányféle lecsót el tudok készíteni még a nyár végéig, megteszem. Csináltam Török lecsót (menemen),  Olasz lecsót (peperonata),  rizses lecsót,  lecsós májat,  és írtam egy átfogó cikket is a különféle lecsókról.  Kezdők konyhája oldalamra is írtam a lecsókról. 
A lecsót sok nemzet tartja magáénak. Így a Franciák is, akik lecsója tán a leggazdagabb. Szemben a mi Magyar lecsónkkal, ők a paprikán, paradicsomon, és hagymán kívül, más zöldségféléket is adnak hozzá. Ahány ház, annyi szokás ott is. Így konyhánként változik, ki mit rak bele. A padlizsán, a cukkini, a fokhagyma, és az olíva olaj viszont majd mindenhol hozzákerül. A fokhagyma természetes, hiszen a franciák, mindig híresek voltak ennek a fogyasztásáról. Gúnyosan, fokhagymazabálóknak is nevezték őket. Akkoriban, még nem volt nyilvánvaló a fokhagyma jótékony hatása egészségünkre, de lehet, hogy igazuk volt. Én is szeretem különleges ízét, illatát, különösen, mikor vele kezdem a főzést - sütést, és illata belengi a konyhát. 

Így történt most is, hiszen a ratatouille készítés első lépései közt van a fokhagyma hozzáadása. Én sem ragaszkodtam az eredeti recepthez, mert sok recept kering, és mindet az eredeti, hamisítatlan, egyetlen valódi receptként tartja számon annak készítője. Én pedig általában, megyek a saját fejem után, és minden esetben máshogyan csinálom ételemet, mint azt legutóbb tettem. Szerencsére ritkán éri szó, a ház elejét! Többségében előre átgondolom az ételt, és csak a fűszerezéssel, az elkészítés módjával improvizálok. Most sem történt másképpen. A hozzávalókat külön - külön felaprítottam, és külön edényben gyűjtöttem, míg a serpenyőbe kerültek. Az alapanyagoknak hosszabb - rövidebb idő szükséges, így mindent az általam vélt legjobb időben tettem hozzá az ételhez. Nem használtam hagymát, illetve csak újhagymát, és pórét. Ezzel ételem nem lett annyira markáns, ízét inkább a csili használatával tettem karakteresebbé. Lássuk miből, és hogyan.

Hozzávalók:

20 dkg. csirkemell nyesedék (egy másik étel készítése során maradt, a csirkemell formázásával. Több is adható belőle, de el is hagyható)
fél szál füstölt kolbász,
1 padlizsán,
3 kisebb cukkini, 
1 csokor újhagyma,
1/2 póréhagyma,
4 gerezd fokhagyma,
4 szál sárgarépa,
4 db. közepes hámozott paradicsom,
5 db. lecsópaprika,
1 dl. száraz fehérbor,
só, őrölt bors,
kevés friss kakukkfű,
kevés olíva olaj.

Nagyon kevés olíva olajon megpirítom a csirkemell nyesedéket. Mikor kifehéredik, hozzáadom a felkarikázott sárgarépát. A meghámozott paradicsomot szétnyomom a serpenyőben. Kevés bort öntök rá. A darabolt padlizsán, és a karikázott cukkini egyszerre kerül ezek után az edénybe, az apróra vágott fokhagymával együtt. A felszeletelt lecsópaprikát is hozzáadom, megsózom, megborsozom, és kevés kakukkfüvet adok hozzá.

Addig főzöm, míg kicsit megfonnyad, de roppanós is marad. Szeletelt füstölt kolbász is adható hozzá, valamint kevés csili is, ha vaklaki csípősen szereti. A pórét, és az újhagymát csak a legvégén adom hozzá, amivel csak összeforgatom, és tálalható az étel. Fogyasztható önmagában, de köretnek is kitűnő húsos ételek mellé. Akkor viszont csak zöldségeket használjunk hozzá!
Hús, kolbász nélkül, vegetáriánusok is fogyaszthatják. Akár úgy is, hogy sült paprikába töltik, és tetejére sajtot reszelnek, vagy mozzerellát morzsolnak. Ezt még mikróban is el lehet készíteni.

Challenge completed! Igaz, az időjárás már nem kedvez a lecsó alapanyagainak, még egyet szeretnék készíteni az idei friss, paprikából, paradicsomból. Valahogy, a szabadföldinek más az íze mint a melegházi egyedeknek. Bár lehet, hogy csak a tudat alatt motoszkál bennem, hogy az más. Sajnos egyenlőre vége a friss lecsók korszakának, de vigasztal, hogy lesz még nyár egy év múlva is.
És újra lesz lecsó is. Minden formájában!