Gyulai finom falatok.

Ez a receptem is egy régebbi rekonstrukciója. Azért lett szükség újraírására, mert bográcsos oldalam összes bejegyzését letörölte valaki néhány hete. Többségét már újraírtam, a receptek ugyanis megmaradtak. A köré írt történeteket viszont nem az eredeti formájukban pótoltam. Ki emlékszik már, másfél év távlatából az eredetire szóról-szóra?
Ezt a receptet a Kifőztük Magazin felkérésének megfelelően írtam 2013 júniusában. Gyulaiként, mivel mással jelentkeztem volna, mint egy hamisítatlan gyulai recepttel. Azért gyulai, mert városom neves terméke a gyulai kolbász az étel egyik alkotórésze. Több formában készítik a város több éttermében, mindenhol kicsit másképpen, egy közös alapanyag van bennük, a gyulai. Én is elkészítettem saját variációmat, ami egészen biztos, hogy más mint a többi. Így csináltam:

Hozzávalók 8 főre:

1 kg pulykacomb
1 szál kolbász (gyulai, vagy házi szárazkolbász)
2 fej hagyma
3 db sárgarépa
3 gerezd áttört fokhagyma 

5 szál újhagyma
3 db paradicsom
3 db zöldpaprika
1 kávéskanál só
2 kg újburgonya

A kolbászt lebőrözzük, vékonyra szeleteljük, zsírjára sütjük. 

A kolbász szeleteket kivéve, a zsír egy részét másik edénybe öntjük, a maradékon a hagymát megpároljuk.
Az apróra vágott húst fehéredésig pirítjuk.
A felszeletelt répát és az apróra vágott paradicsomot is hozzáadva, felöntjük száraz fehérborral.
Mikor a hús és a répa is kezd puhulni, belekerül a zöldpaprika és az újhagyma, valamint a zúzott fokhagyma is.
Legvégén beletesszük a sült kolbászt és készre főzzük.
Ha szükséges, kicsit sózzuk.
A kolbász finom íze, egész ételünknek kellemes, füstös ízt kölcsönöz.
Megszórhatjuk újhagyma szeletekkel.
Héjában főtt újkrumplival kínáljuk, amit kolbászzsírba forgatunk.
Illik hozzá a kovászos uborka is.
Az ételt tárcsában, vagy serpenyőben is elkészíthetjük.

A gyulai kolbász méltó jó híréhez. Az 1910-es brüsszeli világkiállításon mutatta be Balogh József, ahol aranyérmet kapott. Nagyüzemi gyártása Stéberl András nevéhez fűződik, aki kis páros gyulaijával Brüsszelben 1935-ben újabb aranydiplomával öregbítette kolbászunk hírnevét. Magam is sűrűn veszek részt kolbászunkkal kapcsolatos rendezvényeken, és igazi lokálpatriótához híven igyekszem városunk híres termékét népszerűsíteni. Bár a közelmúltban sötét felhők gyülekeztek a kolbászüzem felett, úgy tűnik megmenekült egyenlőre. Remélem évtizedekig dicsekedhetek még városunk hungarikumával, a gyulai kolbásszal.

És hogy az egész világ lássa: Gyulán a kerítés is kolbászból van!

A fotókat természetesen én készítettem, bár láttam már őket viszont más oldalakon is.